Mv2.: - Száz éve született Budapesten Arthur Koestler, egyik leghíresebb magyar származású írónk és a Terror Háza Múzeum a nagy kiállítást szervezett. Elsősorban arra lennék kíváncsi, hogy írói szempontból, írói munkásságát tekintve mennyire világhírű, mennyire meghatározó Arthur Koestler?

 

Mv1.: - De azért előtte bemutatjuk vendégeinket, Körmendy Zsuzsanna irodalomtörténész és Tallai Gábor programigazgató, jó reggelt.

 

Körmendy Zsuzsanna: - Jó reggelt. Én azt gondolom, hogy mivel mi még hiába beszélünk egyfolytában arról, hogy a XXI. században élünk, de azért még nyakig vagyunk a XX. században és ö azért a XX. századnak egyik meghatározó figurája volt. Íróként is nagyon jelentősnek tartom és azt hiszem, hogy az írói teljesítménye mellett a politikai esszé és a tudománytörténeti munkássága is rendkívül jelentős. Hozzá kell tennem, hogy ha már így szóba hozta, hogy a világhírt, hogy Arthur Koestler a világ számára én azt hiszem hogy sokkal ismertebb, mint nekünk magyaroknak, mert ez a negyven év azért nem múlt el nyomtalanul és mi nem olvashattuk Koestlert negyven éven keresztül.

 

Mv2.: - Mi volt ennek az oka, hogy nem olvashattuk?

 

Körmendy Zsuzsanna: - A diktatúra. Nagyon röviden így tudnám meghatározni. Lehetne hosszabban is, dehát ez a lényege.

 

Mv1.: - Röviden ezt az ívet talán érdemes elmondani, amit Koestler megélt. Megszületett itt.

 

Körmendy Zsuzsanna: - Hát igen, nagyon érdekes az ő életútja, ugye tudjuk róla, hogy Bécsben cionista diákegyletnek volt a tagja, ott ő nagyon jól érezte magát és ezt magáévá is tette a cionizmust, később pedig a kommunizmus volt az ami nagyon nagy hatással volt rá, belépett a német kommunista pártba, Berlinben dolgozott újságíróként és hát hét évig volt ö párttag. Kiábrándult a kommunizmusból, azt hiszem, hogy mint oly sok más intellektuellhez hasonlóan a moszkvai perek voltak elsősorban amelyek kijózanították, ekkor írta meg a Sötétség évébent(?), mindössze két évvel a moszkvai perek után, tehát ´40-ben jelent meg először és utána ´45 végén, ´46-ban Franciaországban, ott óriási siker volt, 400 ezer példányban jelent meg. Tehát ő antikommunista lett és az ő antikommunizmusa élete végéig jellemezte.

 

Mv2.: - A múzeum milyen programokkal, milyen konferenciával készül megemlékezni?

 

Tallai Gábor: - Hadd jelezzem, hogy ön kiállítást említett, hogy nagy kiállítást rendezünk, valóban ezt terveztük, de a megszorítások és a maradványképzés miatt ugye jelentős pénzt vontak el a múzeumtól, tehát így nem tudunk kiállítást szervezni.

 

Mv2.: - És mi az ami lesz?

 

Tallai Gábor: - Mi valójában semmit nem tudnánk csinálni. Hogy létrejön egy konferencia, amely jövő héten 25-én kedden egy egész napos rendezvény lesz nálunk a Terror Háza Múzeumban, az egyetlen egy intézménynek köszönhető, az Ettasberg Alapítványnak, akik Weimarban vannak és akik tudatkutatással(?) foglalkoznak és velük közösen szerettük volna ezt az egész programcsomagot kiállításostul, pályázatostul megrendezni. Miután mi visszaléptünk, mivel nincs rá keretünk, ők ragaszkodtak hozzá, hogy Budapesten kerüljön sor egy konferenciára....

 

Mv2.: -És mi lesz ezen a konferencián?

 

Tallai Gábor: - Ezen a konferencián külföldi előadók és természetesen magyar előadók fognak Koestlerről beszélni, van egy díszvendégünk Faludy György személyében, aki hát ugye személye ismerettségben volt Koestlerrel, mondhatni nagyon mély szálak és érzelmi szálak kötik össze őket. Tehát eljön Budapestre Christian Bucart, aki az utolsó Koestler monográfiát írta, részt vesz Michael Scrummle, aki hát a következő Amerikában megjelenő monográfiát szerzi, itt lesz Julia Sherbakova Moszkvából, aki a Memorial munkatársa és aki például a Sötétség délbennek az orosz, tehát a szovjet Oroszországban az utóhatásáról fog beszélni illetve most már az oroszországi utóéletéről. Itt lesz Körmendy Zsuzsa velünk, aki szintén egy Koestler jelenségről fog beszélni és hát lesznek még egyéb mondatok, úgyhogy én azt gondolom, ez egy óriási rendezvény lesz.

 

Mv2.: - Arthur Koestler mennyire tartotta magát magyarnak? Nagyon jó kapcsolatot ápolt korábban itt Budapesten József Attilával, mennyire őrizte meg ezt magában? Hiszen utána Angliában és Amerikában élt élete végéig.

 

Körmendy Zsuzsa: - Azt hiszem, hogy nagyon fontos volt számára a magyarsága, de talán még fontosabb volt az, hogy ő európai polgárként határozta meg magát és angol állampolgárként az ö közép-európaiságát, hát hogy mondjam, szóval a szigetországban néha még úgy a szemére is vetették néha és a közép-európaiságát pedig hát nagyon sok gyökér táplálta. Hát gondolunk arra, hogy a mama osztrák volt, de prágai születésű osztrák mama. Akkor a nagypapa Oroszországból érkezett Miskolcon telepedett le, édesapja magyar volt úgyhogy tényleg ez a közép-európaiság ez eléggé sok felöl volt megtámogatva.

 

Mv2.: - És mi most a legaktuálisabb üzenete így száz év távlatából? Mert ő mind a két diktatúrát megszenvedte. Mind a kommunista, mind pedig a náci diktatúrát. Mi az a legaktuálisabb üzenet, amit ki lehet olvasni a műveiből?

 

Tallai Gábor: - Részint de nagyon fontos az ő személye, ugyanis ő mind a két totális diktatúrával, ugye megszerezte a maga tapasztalatait és mind a két diktatúrát elutasította. Tehát éppen ezért fontos, hogy ne csak az egyiket, ne csak a másikat, hanem mindkettőt utasítsuk el és ő ebben élen járt, tehát az ő egész életútja, az egész műve erről szólt és ez egyszerűen példátlanul jó.

 

Mv1.: - Akkor még egy dátumot mondjon.

 

Tallai Gábor: -Jövő héten, október 25-áén 10 órától a Terror Háza Múzeumban kezdődik a konferencia, mindenkit várunk, tehát nyitott rendezvény.

 

Mv1.: - Remélem, hogy elkezdenek Koestlert olvasni, érdemes. Köszönjük szépen.