Intézetünk egyik legfontosabb feladatának tartja a XX. század történelmének feltárását elősegítő dokumentumok - a kor kiemelkedő, magyar vagy magyar származású személyiségei hagyatékának - gyűjtését, rendszerezését. Így fontosnak éreztük azt is, hogy a század egyik legjelentősebb gondolkodójának, Arthur Koestler életművének dokumentumai is Magyarországra kerüljenek.

A hagyatékot őrző Edinburgh University Library - a kutatás és publikálás kizárólagos engedélyezési jogát fenntartva - 2000-ben hozzájárult ahhoz, hogy a Koestler-fondból készült válogatást mikrofilmen a XX. Század Intézet archívumában elhelyezzük. Az iratokat az egyetem könyvtárában kronologikus és alfabetikus sorrendben őrzik, ez a rendszer levéltári jellegű iratanyag esetében nem szolgálja megfelelően a tudományos kutatás igényeit. Archívumunkban az angol - kisebb részben német nyelvű anyagról papíralapú másolatokat készítünk. Ezidáig 83 tekercs pozitív film van a XX. Század Intézet birtokában, amelyek összességében közel 60.000 oldalról készült felvételt tartalmaznak. Az iratok összefüggéseit feltáró levéltári rendező - és forráskritikai elemző munka során lapszintű annotált jegyzék készül. A darabszintű segédletben feltüntetjük családi - és szakmai kapcsolataira, műveinek historiográfiájára vonatkozó fontosabb adatokat is.

Az őrizetünkbe került anyag tartalmazza Arthur Koestler 1940-1965 közötti családi levelezését, személyes iratait. Az 1940-es évekből néhány dokumentum tükrözi kapcsolatait olyan személyiségekkel, mint George Orwell, Albert Camus, Jean-Paul Sartre, Bertrand Russell. Kiemelkedőek még Ignotus Pállal, Polányi Mihállyal és Magdával (200 levél) valamint Mikes Györggyel folytatott levélváltásai. A hagyaték tartalmazza 1939 és 1948 közötti naplófeljegyzéseit, jegyzeteit, útinaplóit (Palesztina 1945, Párizs 1946-1948, Berlin 1950, USA 1948, 1951-52). Írói munkásságát tükrözik irodalmi (könyv) kéziratai, kéz- és gépirat korrektúrái, kiadókkal és ügynökségekkel folytatott kiterjedt levelezése.

A hagyaték egy jelentős része még nem került Magyarországra. Többek között így Arthur Koestler 1978-1983 közötti levelezése, műveinek kritikái (pl. magyar) sajtóvisszhangja, különféle nemzetközi szervezetekben kifejtett tevékenysége, kongresszusokon és sympoziumokon tartott előadásai, alapítványi és az euthanáziával kapcsolatos munkássága, életművének méltatásai stb. továbbra is csak az eredeti őrzőhelyen elérhetőek.

Több jelentős hazai és külföldön élő személyiség ajánlotta fel irathagyatékát, levelezését és egyéb kordokumentumait Intézetünknek, valamint a Terror Háza Múzeumnak. Ez utóbbi Adattárában rendszerezzük a kiállítási anyagválogatás során összegyűlt dokumentumokat, foto-, film- és hangfelvételeket, melyekben az archiválási munkálatok eredményeképp a későbbiekben szintén lehetővé válik a tudományos kutatás.